SISSY UTAZ�SI IRODA - Akci�s utaz�sok k�zpontja G�d�llôn, rep�lôjegy, utasbiztos�t�s, valutav�lt�s ...

TUN�ZIA

Tun�zi�t f�ldre sz�llt paradicsomnak is nevezik. A f�rd�s �s a nap szerelmeseinek ezerh�romsz�z kilom�ternyi finom, homokos partszakaszt k�n�l. Tun�zia paradicsom a v�zi sportok kedvel�inek is: lehet�s�g ny�lik v�zis�zni, sz�rf�zni, b�v�rkodni, horg�szni. De azok sz�m�ra sem okoz csal�d�st, akik teniszezni, golfozni akarnak, vagy megtekinteni egy fantasztikus arab l�versenyt. Ha egzotikumra v�gynak csak fel kell �lni�k egy tev�re, s bebarangolni a v�gtelen (tun�ziai) Szahar�t. Tun�zi�ba utazva Afrik�t fedezz�k fel, s vele egy�tt a muzulm�n �s arab vil�got. A kultur�lis �r�ks�get itt olyan civiliz�ci�k hagyt�k h�tra, mint pl. a pun �s a r�mai birodalom. Tun�zi�nak t�bb arca van; h�romezer �ves t�rt�nelm�nek, egyedi kult�r�j�nak �kes bizony�t�kai Hammamet �s Sousse medin�i, El Jem amfite�truma, a berberek lakta Matmatai barlangok, Karth�g��rt, a csod�s mediterr�n t�rs�g birtokl�s��rt foly� pun h�bor�k. Modern idegenforgalmi l�tes�tm�nyei, j�l ki�p�tett infrastrukt�r�ja, nyugati sz�nvonal� sz�llod�i mellett a tun�ziaiak ut�nozhatatlan, sz�v�lyes vend�gszeretete, ami garancia egy felejthetetlen nyaral�shoz. Seg�ts�g�nkkel gondtalanul fedezheti fel Tun�zi�t ak�r k�rutaz� programjainkat v�lasztja, ahol az orsz�g legfontosabb l�tnival�it, kultur�lis �s m�v�szeti eml�keit mutatj�k be tapasztalt idegenvezet�ink, ak�r a tengerparti pihen�s felejthetetlen �lm�nyei cs�b�tj�k. Viszontl�t�sra Tun�zi�ban!

Gammarth v�rosa gyorsan fejl�d�, k�zkedvelt turistak�zpont, a f�v�rost�l, Tuniszt�l csak 15 km-re keletre tal�lhat�. Csendes, relax�l�sra �s visszavonul�sra alkalmas hely, ahol a l�togat�k napf�rd�zhetnek az igazi feh�rhomokos tengerparton. Tun�zia Nizz�j�nak �s Monte Carl�j�nak is nevezik, a kiv�lts�gosak kedvenc �d�l�helye. Itt tal�lhat� a legt�bb h�feh�ren vil�g�t� luxusvilla. A mostanra m�r figyelemre m�lt� hotel infrastrukt�r�val rendelkezik, amely sz�les sk�l�n k�n�l elhelyez�st csal�doknak �s �zletembereknek egyar�nt. Az �ttermei a legfinomabb helyi �s nemzetk�zi specialit�sokat szolg�lj�k fel, szak�rt�k szerint az eg�sz orsz�g legjobbjai k�z� sorolj�k.

Hammamet Flaubert, Maupassant, Wilde, Churcill, Sophia Loren egyar�nt csod�lt�k e v�ros sz�neit �s hangulat�t. Hull�mok �vezte t�rt�nelmi er�d�tm�ny �rzi a luxusvill�kat �s a csod�latos, homokos tengerparton elhelyezked� hoteleket, amelyek t�k�letesen illenek a narancs-, citromligetekbe �s a j�zminkertekbe… A t�l ugyan�gy z�ldell itt, mint a ny�r. Az �ves �s kupol�s tun�ziai �p�t�szet mindenhol megjelenik, m�gsincs k�t olyan �p�let, amely hasonl�tana egym�sra. A "sz�ps�g �s a melank�lia kik�t�je ez", mint ahogy Michel Tournier �rta.

Mahdia Tun�zia egyik legmodernebb turistak�zpontjak�nt �s fontos hal�szkik�t�k�nt uralja a Cap Afrique n�ven ismert sz�k kis f�lszigetet. A r�gi v�rosmag itt gyakorlatilag �rintetlen maradt. Aki arra k�v�ncsi, milyenek voltak az orsz�g tengerparti v�rosai az eur�pai t�megturizmus meg�rkez�se el�tt, Mahdi�n�l keresve sem tal�lna erre jobb helyet. �v�rosa a mai Mahdi�nak m�r csak kis r�sz�t teszi ki, �m a tengerbe ujjk�nt beny�l� f�lszigetre �p�lt �v�ros, keskeny utc�csk�i, h�zainak k�l�nlegesen sz�pen faragott kapui �s a tenger k�zels�ge eg�szen k�l�nleges hangulatot var�zsolnak ide. A p�nteki piacnapokon a v�ros val�s�gos Ali baba mesebarlangj�v� v�ltozik �t, a helyi n�pviseletbe �lt�z�tt elad�k ruh�inak gazdag h�mz�sei �s aranyd�sz�t�seiknek k�sz�nhet�en. A Mahdia-i n�k viselete Tun�zia legszebb �s leggazdagabb d�sz�t�s� �lt�z�kei. Mahdi�t 916-ban a Fatimida dinasztia tagja, Obaid Allah el Mahdi kalifa alap�totta. K�s�bb �vsz�zadokon kereszt�l zaklatott t�rt�nelmet tudhat mag��nak. Szic�liai normannok, genovaiak, franci�k, a M�ltai lovagok, spanyolok �s t�r�k�k ig�zt�k le lak�it. A t�r�k�k uralma alatt jelent�sen megn�tt lakosainak sz�ma: anat�liaiak, alb�nok, g�r�g�k, lavant�iak �s andal�zok telep�ltek be. 1870-ben a szic�liaiak tan�tott�k a helyi lakoss�got a „l�mpaf�nyes„ szard�nia hal�szatra, �s Mahdia a mai napig ennek fontos k�zpontja. A telep�l�snek nincs sok m�eml�ke, de ami van mindegyik fontos l�tnival�. - Skifa el Kahla - l�nyeg�ben egy kis er�d, mely a 10. sz�zadban �p�lt. - Nagy Mecset - eredetileg a Fatimida dinasztia �p�ttette - Mahdia M�zeum - mozaikokat �s szobrokat ki�ll�t� kicsi, de �rdekes m�zeum. - Mahdia-i Kincst�r.

Monastir Tun�zia egyik legszebb f�rd�v�rosa, 160 kilom�terre d�lkeletre a f�v�rost�l. Legismertebb nevezetess�gei k�z� tartozik a 9. sz�zadban �p�lt Nagy Mecset. Monastir azonban mindenekel�tt, mint az els� tun�ziai eln�k, Habib Bourghiba sz�l�v�rosak�nt ismert. Figyelemrem�lt� a hagyom�nyos st�lusban �p�lt aranykupol�s mauz�leuma is.

Nabeul Hammametb�l p�r percnyi utaz�ssal �n�ll�an is felkereshet�. Messze f�ld�n h�res fazekas-m�v�szet�r�l, melyet f�k�nt a p�nteki kirakod�v�s�ron �rdemes megtekinteni.

Port El Kantaoui A v�roska Tun�zia egyik legdivatosabb �d�l�ter�lete, mely joggal h�vhat� Tun�zia „R�zsadombj�nak” ahol a sz�llod�k Sousse k�zpontj�t�l sorj�znak kilom�tereken kereszt�l Port El Kantaoui tiszta viz� strandj�ig.

Sousse ez a „term�kenynek” nevezett v�ros ha lehet, m�g r�gebbi mint Karth�g�. A v�rost m�g a f�n�ciaiak alap�tott�k az Kr.e. IX. sz�zadban. Az Ezeregy�jszaka mes�s helysz�nei k�z�tt �rezhetj�k magunkat a Medina (�v�ros) keskeny utc�i k�z�tt s�t�lva, ahol �rusok sz�zai k�n�lj�k teny�rnyi boltocsk�jukb�l �ruikat. Legjelent�sebb eml�kei k�z� tartozik az er�d (Ribat) tizenh�rom m�ter magas falaival, a kett�s v�rfallal �vezett Kashbah (fellegv�r), a Sousse m�zeum, mely a r�mai kori Afrika legszebb mozaikjainak seg�ts�g�vel mutatja be a III. �s IV. sz�zad t�rt�nelm�t. Sousse-ban tal�lhat�k katakomb�k is, melyek mintegy huszon�tezer s�rhelyet rejtenek. Sousse �v�ros�nak l�pcs�s utc�i meg�riztek n�h�ny r�gi m�helyt, ahol b�rt, rezet, vasat �s f�t dolgoznak fel. Az �v�ros lank�s domboldalra �p�lt feh�r h�zacsk�i emeleteket alkotnak szemben a kik�t�vel �s a tengerrel. Sousse ismert nyaral�hely is. Ny�ron kint �l a v�ros a strandi s�t�ny modern sz�llod�iban �s a luxusjachtok hat kilom�terre fekv� kik�t�j�ben, Port el Kantaoui-ban.

Tunisz, a f�v�ros, leg�rdekesebb �s l�tnival�kban leggazdagabb r�sze, az �gynevezett Medina, a t�rt�nelmi v�rosr�sz. Kr.u. 7. �vsz�zadra tehet� az �v�ros �p�t�s�nek kezdete �s a v�rosr�sz eg�szen a 20. sz�zadig, a francia megsz�ll�sig meg�rizte k�zponti szerep�t. Az itt tal�lhat� �p�letek k�z�l a legr�gebbi az Aziuna mecset, amelynek �p�t�s�hez k�tsz�z, Karth�g�b�l sz�rmaz� oszlopot is felhaszn�ltak. A k�zelben tal�lhat� �s m�r messzir�l �rezhet� a Souq l-Attarine, a parf�mk�sz�t�k utc�ja. Szint�n a Medin�ban van a Tourbet l-Bey, a n�hai hercegek, miniszterek �s tan�csad�k hatalmas mauz�leuma. Ebben a k�rzetben tal�lhat� a Vil�g�r�ks�g r�sz�t k�pez� Dar l-Haddad, a Medina egyik legr�gebbi lak��p�lete. A francia megsz�ll�k �ltal �p�tett Ville Nouvelle �p�letei eur�pai hangulatot k�lt�ztettek ebbe a negyedbe. Hangulatos k�v�h�zak �s �ttermek tal�lhat�k itt. Nem szabad kihagynunk a Szent Vincent de Paul katedr�list, amely az�ltal v�lt h�ress�, hogy tervez�i �sszekevert�k a g�tikus, a biz�nci, �s az �szak-afrikai �p�t�szeti elemeket. K�telez� turistal�tv�nyoss�g a Bardo M�zeum, melynek termeiben megismerkedhet�nk a punok, a r�maiak, a kora-kereszt�nyek �s az arabok kor�nak �let�vel.

Djerba

A szigetet sok eur�pai turista a legk�zkedveltebb, napoz�sra �s relax�ci�ra alkalmas helynek tartja. �szak-Afrika �s egyben Tun�zia legnagyobb szigete 520 km2-nyi ter�leten fekszik, itt zavartalan a naps�t�s, eg�sz �vben meleg van �s megsz�ml�lhatatlanul sok a partszakasz.

A mind�ssze 125 kilom�ter hossz�s�g� partszakasszal rendelkez�, Tun�zi�hoz tartoz� sziget a sz�razf�ld d�li r�sz�n fekszik. B�r az anyaf�lddel k�zigazgat�silag szoros kapcsolatban �ll, ez az 514 km2 nagys�g� ter�let, m�gis teljesen �n�ll� vall�si, kultur�lis �s politikai egys�get k�pez. A sziget falvai, v�rosk�i �s er�d�tm�nyei tan�skodnak a dics�s�ges korszakokr�l, a gazdag t�rt�nelmi m�ltr�l, amelyet a berberek, a zsid�k, a szic�liaiak, a spanyolok, a t�r�k�k �s a kal�zok �rtak meg. A k�l�nb�z� n�pek h�d�t�si t�rekv�seit k�nnyed�n meg�rthetj�k, ha figyelembe vessz�k a vonz� lapos, homokos part remek kik�t�it, az �venk�nti 344 naps�t�ses napot, az �tlagosan 20 �C-os sek�ly tengerviz�t.