SISSY UTAZ�SI IRODA - Akci�s utaz�sok k�zpontja G�d�llôn, rep�lôjegy, utasbiztos�t�s, valutav�lt�s ...

BULG�RIA

Bulg�ria Eur�pa egyik leg�sibb �llama, Eur�pa �s �zsia �sszek�t�jek�nt is szokt�k emlegetni, melyet t�rt�nelme, vall�sa, �p�t�szete �s konyh�ja is h�ven t�kr�z. A lakoss�g kb. 85%-a ortodox kereszt�ny vall�s�, azonban jelent�s sz�mban �lnek itt iszl�m vall�s�ak is, els�sorban a betelep�lt t�r�k�k k�r�ben. Bulg�ria a Balk�n var�zslatos helye, ahol a kelet �s a nyugat tal�lkozik. �ppen ez�rt figyelemrem�lt� kultur�lis �r�ks�gekkel rendelkezik, melyek k�zel ezer �ves m�ltra tekintenek vissza. Ezt mi sem mutatja jobban, mint az orsz�g 36 k�l�nb�z� t�rt�nelmi- �s kultur�lis rezerv�tuma �s t�bb, mint 40.000 eml�km�ve. Eml�t�sre m�lt�k m�g templomai �s kolostorai, melyek igen j� �llapotban maradtak fenn az ut�korsz�m�ra. Ezek k�z�l a legh�resebbek �s turist�k �ltal legl�togatottabbak a rilai, bacskovoi, rozseri-i valamint az aladzsai k�kolostor. Bulg�ria b�velkedik az UNESCO vil�g�r�ks�g r�sz�t k�pez� l�tnival�kkal is, mint p�ld�ul a Szvestariban tal�lhat� tr�k s�rhely, a Madarai Lovas, a Rila kolostor, Neszeb�r �v�rosa, a bioszf�r�s Szrebarna Rezerv�tum, valamint a Pirini Nemzeti Park. A legt�bb turist�t azonban az orsz�g keleti term�szetes hat�r�t k�pez� Fekete-tenger vonzza, mely kb. 378 km hosszan ter�l el, lassan m�ly�l�, homokos partszakaszokkal, v�ltozatos �s szemet gy�ny�rk�dtet� dombokkal, lank�nkkal �s kis hegyekkel.

NAPOSPART 35 km-re, �szakra tal�lhat� Burgaszt�l. Az elm�lt �vtizedben sz�mos �j hotel, vend�gl�t�ipari, �s sz�rakoztat� egys�g �p�lt, �s jelenleg is �vr�l �vre n� a sz�muk. Napospart Bulg�ria legnagyobb, �s legn�pszer�bb nyaral�helye �s a magyar utasok k�r�ben is az egyik legl�togatottabb �d�l�hely. A rengeteg (f�leg k�lf�ldi) l�togat�t sz�mos sz�rakoz�si lehet�s�g is kiszolg�lja: �ttermek sora, b�rok, diszk�k, s�r�z�k, boroz�k, �s k�v�z�k. A partaranysz�n�, homokos, 8 km hossz�, �s �tlagosan 30-60 m�ter sz�les. N�hol homokd�n�k teszik v�ltozatoss� a t�jat, k�z�l�k a legszebbek Napospart d�li r�sz�n tal�lhat�k. Egy felh�sebb napon, vagy ak�r egy sz�p, naps�t�ses d�lel�tt, a strandol�st megunva, �rdemes ell�togatni a mind�ssze 2 km-re l�v� Neszeb�rba.

NESZEB�R, vagy ahogy sokan ismerik „a bolg�r tengerpart gy�ngyszeme” egy f�lszigeten fekv� turistaparadicsom, k�zel t�zezer lakossal. Neszeb�r ismertet�jelek�nt szolg�l a sz�lmalom, a b�sty�k, piros cser�ptet�s h�zak �s a templom, melynek feh�r harangtornya m�r messzir�l l�that�. A v�rost sokan �gy emlegetik, mint a „templomok v�rosa”: sz�mtalancsod�latos templom tal�lhat� itt, a 6. sz�zadi templomromt�l eg�szen a 17. sz�zadi fel nem szentelt templomig, melyek �p�t�szeti st�lusai is nagyon k�l�nb�z�ek. A part ir�ny�ba haladva l�that� egy templom, mely egy dologban mindenk�pp elt�r a t�bbit�l: a Szent J�nos nev�t visel�, fel nem szentelt templom, mely a monda szerint soha nem m�k�d�tt, mert az �p�tkez�si munk�k v�ge fel� haladva egy munk�s lezuhant a magasb�l �s v�r�vel megszents�gtelen�tette a templomot.

BURGASZ a Fekete-tenger d�li r�sz�nek k�zpontja. Az �kori g�r�g�k alap�tott�k, P�rg�sz n�ven, Apollonia polisz katonai t�maszpontjak�nt, �s megfigyel�pontk�nt. A r�mai korban katonai kol�niak�nt m�k�d�tt, ekkor Deultum-nak h�vt�k. Ez a v�ros Bulg�ria egyik legnagyobb �s legfontosabb kik�t�je, a v�ros fontos ipari k�zpont. Utc�i k�v�h�zakt�l �s �ttermekt�l zajosak. Egyik nevezetess�ge a Tenger kertje majdnem olyan sz�p, mint a v�rnai. Katedr�lisa, templomai, m�zeumai, �s az operah�za szint�n meg�rdemlik a r�juk sz�nt id�t. A s�t�l� negyed apr� k�v�z�i, ki�l�s vend�gl�i D�l-Franciaorsz�got id�zik.

POMORIE a nyugodt, zavartalan pihen�st kedvel� utasainknak aj�nlott. A v�rosk�zpontban igaz�n otthon �rezhetj�k magunkat, az �p�t�szet nagyon hasonl� az itthon tal�lhat�hoz, az egyetlen kiv�tel a Szent Gy�rgy kolostor. A partmenti s�ta �s az utcai zen�szek �ltal teremtett hangulat mag�val ragadja az erre j�r�t. A k�zponthoz k�zel tal�lhat� a Pomoriei-t�, amely csod�s l�tv�nyt ny�jt, f�k�nt naplementekor. Pomorie kihagyhatatlan l�tv�nyoss�gai az antik, tr�k kupolas�rok.

ELENITE �d�l�k�zpont 10 km-re �szakra fekszik a Napospartt�l. Javar�szt finn st�lus� h�zakat tal�lunk itt, melyek sz�ma a 200-at is meghaladja. A piros tet�s feh�r �p�letek tengeri kil�t�ssal �s kis udvarral rendelkeznek. Elenite nyaral��vezet�ben 4 �tterem, k�v�h�z, b�r �s diszk� szolg�lja a k�nyelmet. Itt is megtal�lhat�: jachtklub, j�tsz�terek, r�plabda p�ly�k, minigolf, teniszp�ly�k, fedett medenc�k, szaun�k.

OBZOR kb. 2000 lakossal b�r�, a tengerparton h�z�d� bolg�r falu Burgaszt�l 73 km-re �szakra tal�lhat�. A Stara Planina hegys�g l�bain�l fekv� v�rost �szak fel�l a Dvoynista-foly� hat�rolja. A v�ros m�r a hell�n id�kben is lakott volt, akkor m�g Navlohos n�vre hallgatott. K�s�bb, mint Heliopolis – a Nap v�rosa – lett ismert. Az Obzor nevet 1935-ben kapta. Obzor egyik l�tnival�ja az �szakra fekv� Byala v�ros, ahol az �kori g�r�g er�d maradv�nyai l�that�k. D�lre egy k�pr�zatos kis telep�l�st, Emona faluj�t �rdemes felkeresni.